A magyarországi németek kitelepítése a sajtó tükrében


1.    Némelyik cím felszólító vagy óhajtó módja a radikális „megoldás" igényéről árulkodik:

- „A svábság egy batyuval jött ide, egy batyuval is menjen"   (Szabad Szó, 1945. április 10.);
- „Ki kell telepíteni a hazai svábságot!" (Kis Újság, 1945. április 18.);
- „Ki a volksbundista svábokkal" (Szabad Nép, 1945. május 5.);
- „Menjenek!" (Dunántúli Népszava, 1945. augusztus 12.);
- „Gyökeres megoldást követelünk a sváb kérdésben"  (Szabad Nép, 1945. november 22.);
- „A volksbundisták kitelepítése a legsürgősebb megoldást követeli." (Új Dunántúl, 1947. március 6.);
- „A sváboknak menni kell!" (Szabad Nép, 1947. július 20.).

 

A kérdéseket tartalmazó címeket töprengés és kételkedés, esetenként bizonytalanság lengi át:

- „Kik a német származásúak?" (Új Dunántúl, 1944. december 31.);
- „Mi lesz a svábokkal?" (Szabad Nép, 1945. május 10.);
- „Ki vigyáz a svábok itt hagyott vagyonára?" (Magyar Nemzet, 1946. február 6.)

2.    Mértéktartásról és tényszerűségről tanúskodnak azok a cikkek, amelyek a hazai németség munkakultúráját és munkabírását méltatták:

 „el kell ismerni, hogy a svábság törhetetlen akarattal és minden elismerést megérdemlő szorgalommal dolgozott, termelt, kicsikarta a földből mindazt, amit az adott körülmények között egyáltalán előteremteni lehetett."                                                                                   
Ezen elismerő szavak azonban nem önmagukban, hanem a telepesek vonatkozásában jutottak kifejezésre:                                                              
 „Ez a szorgalom legyen mintakép minden telepesnek, bárhonnan jött is." (Dunántúli Népszava, 1945. szeptember 16.).

3.    Beszámoltak az újságok arról, hogy a német nemzetiségű lakosság hogyan fogadta a kitelepítés és a belső telepítés hírét: az indulatoktól sem mentes ellenállási kísérletektől a kényszerű beletörődésig.

- „Ártalmatlanná tették a budaőrsi sváb zendülés vezéreit" (Szabad Nép, 1945. július 28.);
- „Sváb kézigránát robbant Hajós község magyar telepesei között" (Szabad Nép, 1945. augusztus 24.);
- „Sváb lázadás egy baranyai faluban, revolveres tüntetés a rendőrök ellen" (Szabad Nép, 1945. november 10.);
- „Fegyverrel, fokossal, fejszével harcol a svábság a magyar telepesek ellen" (Szabad Nép, 1945. november 11.).

4.    A szülőföldről való kitelepítés szomorú tudomásulvételéről több újság is írt:

- „Az első transzportnál történtek nehézségek, mert a lakosság nem hitte el a kitelepítést. A második vonatra azonban már önként mentek az emberek. Ez a lakosság mély vallásosságával magyarázható." (Magyar Nemzet, 1946. január 27.).
„Általában megértő a hangulat, a távozók beletörődtek a sorsukba. A vagonokat felvirágozzák, feldíszítik piros-fehér-zöld színekkel és zöld gallyakkal. Mindössze egy kocsi falán buggyant kréta-végre a keserűség: „Itt születtem, itt nőttem fel, kidobtak egy batyuval.' A vagon utasai maguk törlik le a felírást." (Viharsarok, 1946. április 27.).

 

A vagon oldaláról letörölhető volt a felírás, de a magyarországi német nemzetiségű lakosság kollektív kitelepítése XX. századi történelmünk kitörölhetetlen ténye maradt...